A bizalomnak négyévente lejár a szavatossága,

Tavasszal szavazunk a takarításra.

Irodák ürülnek, porba hullnak szakértő fejek,  

Kisöpörnek utánuk, hogy tiszta legyen az átvett terep.

Kegyencekből fegyencek,

Tekintélyből szégyen,

Szövetségből bűnszervezet,

Magasan és mélyen.

Prémiumból zsákmány,

Osztályrészből bűnjel,

Elszámolás, leszámolás

Lesz ám, úgy hogy tűnj el!

Oszlopainak a hatalom posztokat osztogat,

Kopogtató kezek írnak hűségnyilatkozatokat,

Korrupciós protokoll a protekció, amikor ember embernek embere,

Ahol farkasok üvöltöttek, ott veszett ebeknek lesz bolhás fekhelye.

Új tábla lóg a hivatalokon, de az épületek ugyanott állnak,

Új rendszámmal parkolnak járművei a választott szolgáknak,

Akik, mint elődeik, ugyanabból a tálból markolnak combot,

Üvegzsebeikbe csúsznak csökött csirkecsontok.

Ellenzékből kormányzók,

Kisebbségből többség,

Fékezőkből gázolók,

Kétségekből egység.

Ígéretből egérút,

Változásból ciklus,

Népmeséből királydráma,  

Cirkuszpopulizmus!

Kommentár:

Látod, néha ilyet is csinálok, hogy nem dőlt formában jegyzem meg, mit ne érts félre! Szádba rágnom hiba volna, elemezni meg hülyeség. Annyi elég ehhez, hogy a politikába vetett bizalmat a szükségszerű csalódástól csak módszeres önámítás, vagy gyermeki naivitás óvhatja meg. Szerintem. Nekem nehezemre esik, hogy bármely pártnak elhiggyem akár a rálátást, akár a jó szándékot, akár az oldaliságot, akár az ideológiát, én már csak a hataloméhséget hiszem el, amire pont nem domborítanak. Ma már csak színek vannak, azokkal kondicionálják a polgárt, hogy ujjongjon, vagy fröcsögjön. Ezektől  teljesen függetleníteni magamat nyilván lehetetlen, de attól én még igyekszem. A hatalomért versengő, egymást váltogató csoportok törekszenek arra, hogy mindent, amit az elődök állítottak, megcáfoljanak, átszínezzenek, tehát a hivatalos álláspont sok kérdésben képlékeny, ritkán tartós. A felelősségvállalás nem divat, csak a felelősségre vonás.