2003.10.28. 0:30 Duisburg,  Németország

A vasútállomás aluljárójában vagyok, még két és fél óra a frankfurti vonatig. Ébren kell maradnom. Már minden bezárt, nincs váróterem, semmilyen hely a melegedésre. 5 fok van, vagy tán annyi sincs, én meg pad híján a saját cuccaimon ücsörgök. Egy nagy kivetítőn DB reklámok mentek idáig, most kapcsolták ki. A TV tetején egy varjú ül. Már nézem egy ideje, szerintem nem igazi, eddig még meg sem mozdult. Talán megdobom, hátha arra lép valamit, lehet hogy csak alszik.

Már másodszor éjszakázom ezen az állomáson, de most először egyedül. Galambok röpködnek keresztül. Az előbb kisétáltam a városba, de visszafordultam pár száz méter után. Valaki messziről kiáltozott, úgy hangzott, mintha segítséget kérne. Remélem csak vicc volt.

2003.10.28 08:15 Frankfurt, Németország

Szóval a kibaszott frankfurti IC fél óra késett, a végállomásra pedig egy órával később érkezett meg. Nyilván lekéstem a csatlakozást. Most megint várhatok másfél órát a következő vonatra, a várakozással töltött idő így lassan eléri az öt órát. Most egy állomási kávézóban ücsörgök és az ablakon keresztül bámulok kifelé. A vasútőrök éppen egy csövest kísérnek ki, aki gondolom csak melegedni jött be az amúgy is kurva hideg Frankfurt Hauptbahnhoff-ra. Mindenki rohan bele ebbe a szépnek nem mondható szürkére festett reggelbe, miközben a kávézóban valami sramlizene szól. Néha még jódliznak is. Megpróbálom elviselni a vonat indulásáig.

2003.10.29 17:30 Mecsek IC Budapest és Pécs között, Büfé kocsi

Egy hónapnyi utazás után, már szinte otthon vagyok. Egy Szalon barna sörrel üldögélek egy bárszéken az ablak mellett. Nagyon ráz a vonat, tartok attól, hogy a sör ki fog borulni. Belekapaszkodnék, de akkor meg írni nem tudok. Mögöttem két nő és egy faszi beszélgetnek. A két nő ismeri egymást, a fickónak meg társaságra van szüksége, érezhetően ő erőlteti a társalgást, tolakodóan bizalmaskodik, indiszkrét kérdésekkel bombázza a nőket, közben meg minden utalgatása szexuális tartalmú. Engem már idegesít. Az egyik nő vadászik, a másik horgászik. A faszi is, így már meg is van a közös téma: halak.

A másik asztalnál két 50 körüli figura beszélget. Az egyik parlamenti képviselő lehet, úgy veszem ki a szavaiból. Szerintem balos. Onnan gondolom, hogy a Szili neki csak „Szilikati”, Medzsó pedig tiszteletteljesen „miniszterelnökúr”. Csupa parlamenti- és pártszarról beszél, konkrétumok és megnevezések nélkül. 168 órát olvas, gondolom szoci.

A nők és tolakodó ember már a vadászatról beszél, a vadász nő fényképeket mutogat fácánokról és vaddisznókról, közben megy az állatok lelövöldözésének legitimáló dumája, hogy az tartja fent az ökológiai egyensúlyt. Azt ezzel az erővel az embervadászat is fenntartaná, sőt. Már semmiről nem beszélnek, csak a szájukat jártatják, viszont annyira feloldódtak, hogy már simán megengedik maguknak káromkodást is. A faszi panaszkodik, hogy már dél óta utazik folyamatosan. Én négy hete. Fel ne baszódjak!

2003.10.29 17:59 Mecsek IC Budapest és Pécs között, Büfé kocsi

Most visszatértem a büfékocsiba. Kint voltam a 20-as vagonban, az a dohányzó, elszívtam egy cigit. Találtam ott 6-7 16 éves forma lányt. Az egyiken „Nemzeti Front” póló volt, közben meg Picsát énekelt, politikailag kicsit zavartnak mondható. Mellette barátnője a saját verseit olvassa fel a többieknek. Primitíven őszinte.

Időközben a két nő és a faszi összetegeződtek. A fickó tájékozott az internetszemét terén. Ismeri a „hanyas vagy” felvételt. Ő 1967-es, az egyik nő 1960-as. Már simán bazmegolnak mind. Mellettük a politikusok beszélgetéséből kiderül, hogy Gáspár Sándornak boltja van Bécsben a Maria Hilferstrassén. A politikusok is bazmegolnak. A tolakodó faszi nem politizál, azt mondja nem szabad, viszont a rallye-t, azt szereti. Már úgy beszél a nőkkel, mintha régi ismerősei lennének, egymás iránti tiszteletnek nyoma sincs. A képviselő apja tanácselnök volt, akkor tuti, hogy szoci. Igyak még egy sört?

Két kanadai csaj próbál kávét kérni, de a pultos nem beszél angolul, hát besegítettem. Kint a dohányzó kocsiból csajok sikítása hallatszik át. A tolakodó szerint „baszni akarnak”. Ő biztos baszni akar, ezt már a kezdetektől tudni lehetett. Közben odatelepedett egy negyedik tag is hozzájuk, egy férfi. A tolakodónak már konkurenciája is akad. Ő sem ismeri őket, ezt onnan gondolom, hogy magázódik még mindenkivel. Ő már két sört ivott, a tolakodó ötöt. Én is másodiknál tartok, ez most hidegebb. Az új tag meghívja a tolakodót egy sörre. Szalont iszik. „Helyi?”, kérdezi a tolakodó. Persze a vonaton lakik. Ekkora faszságot kérdezni. A tolakodó az anyjával él, azt mondja soha nem lesz nős. Szerintem sem.

Komment: A napokban megtaláltam néhány úti jegyzetemet. 2003-ban egy magánéleti válság közepén egy hónapig utazgattam egyedül, hátizsákkal szerte Nyugat-Európában. Vettem egy Interrail jegyet, ami 26 év alatt relatíve olcsón megvásárolható, annak is az egyhónapos global verzióját, ami elméletileg Európa szinte minden vasútvonalán felhasználható. Egy hónap alatt 12000 km-t utaztam, 10 országban megfordultam, és számításaim szerint, ha mindegyik jegyet külön megvettem volna, tízszer ennyit költök az utazásra. Mondhatni megérte!     

A "Költőzésben" utalok is erre az utazása "...tartogatok egy Interrail jegyet, távol utaztam vele, hogy magamhoz kicsi közelebb legyek". Ez egy belső utazás is volt egyben, ami sajnos nem azt szerepet töltötte be anno, mint amilyet szántam neki, legalábbis hibás következtetéseket vontam le belőle. Élménynek viszont óriási volt, meglátogattam több külföldi barátomat, és egy csomó időt tudtam egyedül tölteni, ami arra ráébresztett, hogy jól elvagyok én magamban is, nem kell nekem állandóan társaság. Lenyugodtam egy kicsit, rendeztem magamban a káoszt, kiszakadtam az otthoni egyetemi pörgésből, ami lassanként kirántotta a szőnyeget a talpam alól.

Az írás, amit itt minimális változtatással közlök, az unalom óráiban született, naplószerű jegyzeteket írtam a körülöttem folyó dolgokról. Az iromány elég életszerű, hiszen a valóságról szól. Mindenütt igyekeztem észrevétlen maradni, szemlélőként jelen lenni, ami egyébként fontos volt az egyensúlyhoz, hiszen általában szeretek középpontban lenni. Hétköznapi dolgok történtek körülöttem, nincs a történetnek eleje, vagy vége, csattanója, vagy explicit üzenete, különösebb értelme. Történet sincs, csak tapasztalatok, emlékek vannak, egymástól független, véletlenül egy helyen történő események. Ezeket én kötöm össze azzal, hogy körülöttem történnek, de nem velem. De a hétköznapok is ilyenek, sőt van akinek az egész élet.