Mondtam volna, hogy „én megmondtam”,
Ha ott lettem volna, de nem voltam.
Sem akkor, sem ott,
Pedig ha mindig, mindenütt jelen vagyok,
Elejét vehettem volna mennyi bosszúságnak,
Azzal, hogyha mindenkire rászólhatok.
Teremtő, adj választ kérdésemre!
Minek az a kígyó az édenkertbe?
Ha ezt az egész placcot itt te rendezed,
Akkor azt az almafát kicsit még növeszd ott meg,
Mert így Atyám simán elérhető az a gyümölcs.
Káin, hagyd már az öcsédet, Ábel te meg ne üvölts!
Az sem jó, ha véderő kitörést halogat,
Ki a faszom engedte be ide ezt a falovat?!
Július Cézár márciusban menj el szabadságra!
Néró császár, elmondanád, mire kell annyi fáklya?
Én csak azért mondom, Jézusom, hogy te is úgy lásd,
De le kellene rázni ezt a sunyi Júdást!
Pannóniába pedig idegenek járnak.
Aki jön, az vagy áthalad, vagy telepszik, vagy támad,
Pusztít, épít, csereberél,
És itt marad, vagy valamit elvisz magával.
Szóval itt ne bízz a kunban, törökben, tatárban,
Labancban, románban, és a szovjetben főleg ne,
A magyarban csak fél szemmel, de vakon még abban se!
Hogy az Újkornak az indiánt ne így kelljen hívnia,
Csak ezért szólok Kolumbusz, hogy nem arra van India!
A Ford Színházban Lincoln, bizony gyenge az a darab,
Kennedy nyitott Lincolnja jobb, ha a dallasi garázsban marad.
Ferenc Ferdinánd, János Pál, Sonny Corleone, Tupac,
Harckocsit vagy Pápamobilt mindenkinek!
Buddy Holly, ha még szállni akarsz, akkor utazz inkább busszal!
Értem én, hogy nagy ez a hajó, de az csak a jéghegy csúcsa!
Az Ikertornyoknál veszít az, aki a döntetlenre fogad,
Ne mássz át a kerekek közt Attila, baszd meg, mindjárt indul a vonat!
Ha térdig ér a Balaton, akkor ne ugorj bele fejest,
Felesleges volt tegnap este az az utolsó négy feles,
Nem kellett volna belekeveredni semmilyen verekedésbe,
A volánnál ülve érezni kéne, hogy hol van a sávnak a széle!
Életet bízni a véletlenre nem mindig tuti módszer.
Ugye, hogy milyen jó lett volna, hogyha van nálad épp óvszer?
Esernyőt otthon felejteni reggel, amikor tiszta felhős az égbolt,
Cigire rászokni, sulit abbahagyni, ez mind, mind, mind hülyeség volt!
Ideje lenne felfedni magadban a rejtett érzelmeket,
Hetekkel előbb észbe kapni, hogy legyen a Slash-re jegyed!
Biztosítást kötni, övet becsatolni,
Téli hidegben sapkát, sálat húzni,
Ez mind nem ártott volna!
De ha mindenütt ott vagyok, akkor most nem volnék itt,
Nem is szólnék semmit, mert nem is volna mit!
És azt sem mondanám, hogy én megmondtam,
De hál’ Istennek mondhattam, mert itt voltam!
Komment: Biztosan mindenki ismer olyan idegesítő alakokat, akik miután megtörtént valami baleset, vagy szerencsétlenség, jól megmondják, hogy mi volt a végzetes hiba, amelynek elkerülésével megelőzhető lett volna a baj. Na, én is egy ilyen idegesítő alak vagyok!
A csajomat simán az őrületbe kergetem azzal, hogy amikor odaég valami, utólag szólok, hogy előbb el kellett volna zárni a gázt, vagy amikor összetörik egy pohár, akkor megjegyzést teszek, hogy miért az asztal szélére tette. Ő javasolta egy ilyen alkalommal, hogy "ebből most már igazán írhatnál valamit verset, Okostojás!". Ez tavaly augusztusban volt, akkor álltam neki. Nemrég fejeztem be.
Elég sokat gyúrtam a verset, mire kialakult. Nyilván itt nehézséget okoz, hogy mi kerüljön bele, illetve az is, hogy melyik utalás mennyire legyen közvetlen, és persze az, hogy az adott tragédiákhoz vezető folyamatokban hol vannak azok a pontok, amelyeken még megelőzhető lehetett volna a végkifejlet. Párhuzamba akartam állítani a történelmet a hétköznapi élettel, hiszen ezek kölcsönhatásban vannak, alakítják egymást. Távolabbi összefüggésben persze felmerül ennek a szövegnek kapcsán a "sors vs. szabad akarat" dilemma is, meg sok egyéb, és nyilván lehet fogást találni az egyes kiszólásokon, ha az ember nagyon akar, engem az sem zavar, legalább beindul a gondolkozás.
Ez a szöveg szerintem be is fog kerülni az élő repertoárba, debütálásának helye és ideje: Corvintető - Apa Világító Pavilonja Showcase Xtra - 2013.05.09
