Egyensúlyba billent a léleklibikóka, a természetben közös hang a fauna és a flóra,
Én nem zavarom, hát te se zavard, csak így van esélyünk a FLOW-ra!
Az áramlat ára a pszichikai energia, a tudat határa őrzött és ellenőrzött,
Az áradó információ migrációját megszűrik éber elmebörtönőrök.
Ha tartja az ajtót a lélek lakája, megmászható lesz az öröm vára az áramlással.
Én egyetértek Laár Andrással, ha alkotásba építi a jelenlét erejét,
Buddha sem véletlen találta meg magában a mindenség közepét,
Elegen követik, még ha el is telt két és fél ezer év.
Az Univerzummal egybekelés élményéhez vezető út cselekvéssel idéz elő történést,
Mint létezést kifejező jelenbelendülést! Elfoglalod a vezetőülést, de az irány te magad leszel.
Veszel egy mély lélegzetet, és befogadod a pillanat összességét,
Amint összeér a következővel a sormintában, amíg te pörögsz a mentális körhintában.
Átjár az észrevétlen eufória, ahogy szállsz, mint a griff hátán Fehérlófia!
Rendeződik a lelki entrópia, az utazás asztrális, ilyet nem szervez semmilyen iroda,
Járművet sem használ itt senki, csak sodor a FLOW,
Az úticél végképp elhanyagolható!
Ez a folyam csak befelé járható, ha az ember már haladó,
És hajlandó elfeledni, hogy a halandóság adósa.
Valósággá tágított tudatállapot, amin elhajózunk a FLOW-ba.
Áramló élmény-óceán babonáz, ölbe vesz, simogat és dúdol,
Mint a szépséges mór leány a „Legyetek jók, ha tudtok”-ból. A többi nem számít.
Égre hasított fénylő Csík, Szent Mihály arkangyal kardjával,
Erre van a járat, amelyen keresztül színre lép az eszmélet és az akarat,
Akik az égbolti tolvajokat lebírják, lökdösik, taszítják,
Megtisztítják tőlük az eget, ahol a csillagok, mint patakmederben a kövek,
Várják, hogy rájuk ugorjunk a tejúton keresztül jövet.
Mint vízbe a sok fóka, mi úgy csúszunk a FLOW-ba,
Siklunk a napon, a lejtőt sercegve szántja hasunk,
Utunkból riadt pingvinek totyognak tova,
Akikkel együtt mind a mindenség részei vagyunk,
Ahogy eggyé válunk a jéghegyekkel, sivatagokkal, tengerekkel,
Párával és fellegekkel, természetes elemekkel.
És a pillanat oszthatatlanná válik, mi mégis megosztanánk mindenkivel,
De ez csak annak jár, aki valóban figyel, hiszen a figyelem a belefeledkezés kulcsa!
Első hallásra ez lehet, hogy furcsa, de tapasztalatilag igazolható,
És ha már az ént is feloldja az élmény, akkor igazi a FLOW!
Komment: A vers alapja a pozitív pszichológia egyik alapműve, Csíkszentmihályi Mihály "Flow" című könyve, amely a fenti módon leírt áramlat-élményről szól, illetve arról, hogy a hétköznapi tevékenységekben hogyan lehet örömet találni bármiféle pótszer segítsége nélkül. Erről már lentebb is írtam a "Csúcsrajárás" kapcsán. Ez a vers pedig konkrétan magát az áramlat-élményt járja körül, annak feltételeit éppen úgy, mint leképezését. Ja, és ha valaki nem értené Laár András helyét a versben, csak számolja össze, hogy mennyi alkotást számlál ez az extrémen termékeny csávó, illetve mit csinál, amikor éppen nem Besenyő Pista bácsi!