@koverandras: Köszi! Tök régóta kerestem már, hogy mi lehet. Amúgy nekem is jó kis nosztalgia volt, tuti, h legalább 3 éve nem hallgattam ezt a számot, de most valahonnan előjött, és végighallgattam az albumotokat.
Meg is fogom nézni a filmet, érdekesnek tűnik! :)
Metál!
\m/
polarbeer

Bejegyzés: San Kruban végnapjai

@polarbeer: Helló!
Az az Apocalypto című filmből van. Egy átok, ha jól emlékszem, amit egy faludúlást túlélő kislány mond a harcosokra. Vagy inkább jövendölés. Itt van: youtu.be/TmNGfSa2SmU?t=1m20s
A dal is a civilizációk bukásáról szól. Balázs írta a szöveget, ő találta ki hozzá a koncepciót.

Én is szerettem a Skrut, csalódott voltam, amikor vége lett. Fasza viszont, hogy maradt utána egy lemez. :) Én arra kompletten csak egy dalt szereztem (zene-szöveg). A többiben vagy félig voltam benne, vagy éppen hogy csak, a finomításoknál a végén. Köszi, hogy idelinkelted az Örökséget, évek óta nem hallottam már! :)
Hajrá!
Kövi

Bejegyzés: San Kruban végnapjai

Üdv!
Nagyon szerettem a SKRU-t, én is sajnáltam, hogy ilyen hamar megszüntetek.
Egy kérdésem volna.
Az Örökség c. számotoknak a végén mi az a halandzsa szöveg? Honnan jött és mit jelent?
Köszi! :)

(erről a számról van szó, 4:08-tól a szám végéig:
www.youtube.com/watch?v=MHTGUwamS0Q )

Bejegyzés: San Kruban végnapjai

Egész jó. :-)

Bejegyzés: Ejakuláció

@Balázs Kovásznai: részemről nincs harag :)

Bejegyzés: Benihil show

Elnézést szeretnék kérni Matkovics Diától és Kövér Andrástól is!
Nagyon sajnálom amiért nem beszéltem Diával mielőtt írtam ide..Ma beszéltem vele és elmondta, hogy mi történt!
A librarius használta fel engedély nélkül a képeket!
Nagyon sajnálom!

Bejegyzés: Benihil show

@koverandras:

Köszönöm a helyesbítést, nem haragszom (már) én is kicsit felindult lettem, mikor elértem a cikk végét. :) További jó munkát, é kreatív alkotást kívánok.

Üdvözletel,

Matkovics Dia

Bejegyzés: Benihil show

@Saretin: Kedves Diána!
Igaza van, valóban erős kifejezés a "köcsög volt", ráadásul nem különösebben jártam utána ennek a konfliktusnak, ami persze nem is rám tartozik. Kérem, ezért az elhamarkodottságért ne haragudjon. Amint fentebb láthatja, Balázs magyarázatát vettem át, és tegnap éjjel "idegállapotban vótam", Diána, és az agresszív és igazságtalan szavakat sajnos az ördög gépelte helyettem. Még szerencse, hogy azóta legfeljebb 20 ember olvasta el az elemzést, és reméljük, hogy nekik nem tűnt fel. Én egyelőre nem merészkednék addig, hogy Beni-rajongónak nevezzem magam, viszont kétségtelenül támogatója vagyok ennek a fiatal tehetségnek, aki (ahogy az írásból is kiderül) szerintem egyelőre ígéret és a bizonyítékig még sokat kell fejlődnie, de minden adottsága megvan ehhez. Örülök, ha az írás 99,9%-a elnyerte a tetszését. Természetesen javítom a szöveget!
üdv,
Kövi

Bejegyzés: Benihil show

@koverandras:

Nos, akkor én is kérnék egy kis javítást a blog szövegében:

Először is kikérem magamnak, hogy a "balatonszárszói József Attila Múzeum köcsög volt". Mivel én vagyok a József Attila EMLÉKHÁZ vezetője, és minden ami ott történik, az én felelősségem. A Balaton100Szó rendezvénynek is rendezője voltam. Kovásznai Balázstól engedélyt kaptam a programon készült fotók használatára, így én tettem fel azokat az Emlékház facebook oldalára, egy mappába, ahol szerepel is a fotósok neve, így az övé is. A librarius 2015-07-10-én megjelent cikke: librarius.hu/2015/07/10/uj-slam-kiraly-szuletett-a-balatonon/

A cikkben szereplő képet vagy lelopták a facebook albumból, vagy máshonnan szerezték, de nem Tőlem. És ha figyelmesek lettek volna, akkor odaírják Balázs nevét is, de Ők nem figyeltek erre, vagy finoman szólva Ők voltak a köcsögök, amiért nem tüntették fel.

Ezek után kérnék egy bocsánatkérést minimum, egyébiránt meg élvezettel olvastam a bejegyzés minden részletét, az utolsó mondatokig bezárólag, hiszen Beninek én is nagy rajongója vagyok.

Üdvözlettel,

Matkovics Diána, múzeumpedagógus

Bejegyzés: Benihil show

@Balázs Kovásznai: Megjavítottam :)

Bejegyzés: Benihil show

Az utolsó képet én készítettem!
Nem a Ti és nem a Librarius hibája, hogy a balatonszárszói József Attila Múzeum vissza élt a képeimmel úgy, hogy nem adták meg a Librariusnak a a fotós nevét..

Bejegyzés: Benihil show

@KGeri: Ja, teljesen egyetértek, az a legideálisabb, ha a munka önmagában elégedettséggel tölt el, illetve ha azért fizetnek, amit szeretsz csinálni. Persze ennek is lehetnek hátrányai, ha egyszer csak kötöttségként éled meg a kedvtelést, és már nem csinálod olyan szívesen.

Először novellákat kezdtem írni, a fióknak, azok közül alig jelent meg valami (nem vagyok jó az önmenedzsmentben). Aztán közben jöttek a dalok és dalszövegek, és a kettő metszetéből bújt elő a slam. De próbálkoztam publicisztikákkal, esszékkel is, és van egy félkész regényem, amit már évek óta ígérgetek, és halogatok egyúttal. Sajnos elaprózom az időt és a figyelmet, többre mennék, ha egyszerre egyre figyelnék.

Bejegyzés: Múlik

Igen, de az az ember a legszerencsésebb aki a munkájában tudja igazán megvalósítani önmagát, mert ebben az esetben a munkát nem szükséges rosszként éli meg... Neked az írás hogy jött, A zenélésből, meg a dalszövegírásból fejlődött tovább gondolom.

Bejegyzés: Múlik

@KGeri: Én a szociális szférában akadtam el évekre, ami persze örömöt nyújtott eleinte egy kis ideig, aztán alaposan kiégtem benne, de még évekig ott toporogtam. Most viszont pont a jogászkodásban (ráadásul pont a közigazgatásban :) ) leltem meg a kiutat, pedig korábban nem tudtam elképzelni magamat ebben a helyzetben. Szerintem az a lényeg, hogy a család-munka-önmegvalósítás egyensúlyban legyenek, akkor lesz az ember elégedett. Tehát, hogy ezek a szerepek lehetőség szerint kiegészüljenek olyan identitáselemekkel, amelyek tevőleges bizonyítékai a létünknek. A minket kifejező cselekvésről beszélek. Lehet az a jogászkodás is, de csak addig, amíg örömet okoz. Kár, hogy nem áll úgy a foglalkoztatás, hogy ez legyen a fő szempont a munkában. Nyilván sok esetben a biztonság a munka egyik fő motivációja , hogy egyáltalán van. Ekkor van igazán nagy szükség az önmegvalósításnak egyéb formáira. Én ezért kezdtem írni.

Bejegyzés: Múlik

Kövi, annyira ugyanígy vagyok a pécsi évekkel én is, pont ugyanezt fogalmazom meg magamnak nap mint nap. De jó neked, mert megtaláltad ami neked való (úgy látom). én meg benne ragadtam a jogászkodásban, úgyhogy szerencsés vagy. Keresem a kiutat de nem lelem :)

Bejegyzés: Múlik

@koverandras: Az egyetlen példakép.

Bejegyzés: Magyarnak lenni

@Ballaszt: Király vagy! Az életérzés leírásáért is nyilván, de Strummer miatt főleg :)

Bejegyzés: Magyarnak lenni

Nem hagy nyugodni ez a vers : ) Én ennyit tudtam összehozni:

Járom az utam. Nem a macskaköves utam. S még angyalföldi sem vagyok. Metróra szállok. A Ferencieken le. Érzem, hogy valami megváltozott. Bennem vagy nem? Válaszra várva beülök egy kávéra az Ibolyába. Eltelik pár perc. Inkább Sopronit kérek, s megijedek attól, mennyit nem értek. Hallgatózom, pedig nem akarok. Már megint panaszkodnak mellettem: “Tele a cipő.”, “Hát a faszom…” - A panaszok sora végtelen. Dehát fiatalok! A könyv szerint élnek. Most már csak a “ha” szóban hisznek. És tényleg! Mert ha egyszer eláznak, majd ők is megússzák szárazon.

Itt nem lesz idős kor, csak a fáradtság marad. A kordonokat újra fölrakják. A szomszéd tehene is dögöljön meg! Körülöttem pakolnak a kollégák. Neki pedig mindegy, mert nagy magyar pólóban hetedik éve koptatja a padot. “Majd a faterom segít. A tanulás nem érdekel. Már rég leszarom a bűntudatot.” Nekem nincs diplomám, cserébe burzsuj is vagyok: drága a zakóm, van "okos telefonom" és 4 gitárom. Van telem és éjjelem. Virrasztok ma is, sehogy sem jön a szememre álom. Hova tűnt Viszockij, Strummer és Presser? Fluor és SP győzelmet aratnak. Már rég meghaltak az oroszlánok. Csak csontot rágó hiénák maradtak.

Mintha a Titanicon lennék. Ködös ez a rendszer. A lázadó ifjúság tehetetlen. S úgy omlik össze a magyar peresztrojka, ahogy elsüllyedt az elsüllyeszthetetlen.

Ideje fölállni.

Bejegyzés: Magyarnak lenni

Köszönöm a véleményt, igazán jól esett olvasni! Én is örülök, hogy olvastad ezt a verset, főleg ha megnyugtatott, mert részint ez is a célja, minden irányba, úgy értve, hogy az is nyugodjon le, aki mástól el akarja vitatni a magyarságát, meg az is, aki az elvitató, vagy egyéb nehezen vállaható megnyilvánulások miatt le akar mondani arról. Lényegében a vers is arról szól, hogy a nemzeti identitás, mivel egyéneket érint, (szerintem) szubjektív kérdés, amit nem nem tárgyilagosít a tömeg pillanatnyi vélekedése sem. Hiszen attól, hogy egy relatíve rövidebb időintervallumban, sok változótól meghatározva akár nagyobb csoport is egy véleményen van néhány nemzetet érintő kérdésben, az nem lesz örök és változhatatlan, csak az adott kort jellemzi, ami a nemzetet meghatározó történelemnek csak egy darabja. Egyéni döntés, hogy ki érzi magát magyarnak és mitől. A Pesti depresszió meg egyáltalán nem lep meg, főleg amikor ez a videó készült, tök szürke téli idő volt. Lehet, hogy most máshogy hatna. Vagy más zenével. :)

Bejegyzés: Magyarnak lenni

Csehov mondta azt, hogy "Kratkoszty - szesztra talanta.", ami lefordítva annyit jelent, hogy "A tömörség, a tehetség nővére." És ez a pár sor először elgondolkodtatott, és megnyugtatott:

"Magyarnak lenni nekem az, / Amikor a nemzeti öntudatom békén hagy, / És nem kérdezi meg folyton, hogy „szeretsz?”, / Mint egy önbizalomhiányban szenvedő, / Féltékenykedő nő, aki nem nyugszik meg, / Az ember hiába kepeszt.

[...]

És kimondom félve, vagy bátran.

Magyar vagyok akkor is, ha ezt akárki vitatná / Akárkitől nem válok én hamissá, vagy igazzá!"

A videót megnéztem: érdekes, de annak az általad írt elemzését olvasva, amit a fővárosi depresszióról írtál még érdekesebb. Én is hánytam rímeket arról, hogy érzem magam Pesten, s éreztem, hogy hiányzik valami belőle: a kritikának nem az a lényege, hogy felbuzdítson? Hogy ne nyugodjunk bele? De! Örülök, hogy olvashattam ezt a verset, nagyon jó! Mert leesett még egy tantusz.

Bejegyzés: Magyarnak lenni