Harmincas busszal jártam általános iskolába. Az Alagútnál szálltam fel, általában hátulról nézve a második ajtón. Éppen hogy felfértünk anyámmal és a húgommal. Nincs is jobb, mint a reggeli tömegnyomor deja vu kiadásban, amikor minden nap ugyanazokkal utazol azon fehér-kék…

  Barátom, most tegyük csak félre a viccet, napokon belül eléred a tripla x-et. Ez alkalomból én itt fejben levetítem neked, a mögötted álló röpke három évtizedet, komplett égiszedet, már amit az emlékezet megenged nekem. Na, mehet? Jó!   Július 11. Nyolcvankettő.…