Kövi oszt észt!

Apa Világító Pavilonja

Apa Világító Pavilonja

FLOW

2011. szeptember 22. - koverandras

Egyensúlyba billent a léleklibikóka, a természetben közös hang a fauna és a flóra,

Én nem zavarom, hát te se zavard, csak így van esélyünk a FLOW-ra!

Az áramlat ára a pszichikai energia, a tudat határa őrzött és ellenőrzött,

Az áradó információ migrációját megszűrik éber elmebörtönőrök.

Ha tartja az ajtót a lélek lakája, megmászható lesz az öröm vára az áramlással.

Én egyetértek Laár Andrással, ha alkotásba építi a jelenlét erejét,

Buddha sem véletlen találta meg magában a mindenség közepét,

Elegen követik, még ha el is telt két és fél ezer év.

 

Az Univerzummal egybekelés élményéhez vezető út cselekvéssel idéz elő történést,

Mint létezést kifejező jelenbelendülést! Elfoglalod a vezetőülést, de az irány te magad leszel.

Veszel egy mély lélegzetet, és befogadod a pillanat összességét,

Amint összeér a következővel a sormintában, amíg te pörögsz a mentális körhintában.

 

Átjár az észrevétlen eufória, ahogy szállsz, mint a griff hátán Fehérlófia!

Rendeződik a lelki entrópia, az utazás asztrális, ilyet nem szervez semmilyen iroda,

Járművet sem használ itt senki, csak sodor a FLOW,

Az úticél végképp elhanyagolható!

Ez a folyam csak befelé járható, ha az ember már haladó,

És hajlandó elfeledni, hogy a halandóság adósa.

Valósággá tágított tudatállapot, amin elhajózunk a FLOW-ba.

Áramló élmény-óceán babonáz, ölbe vesz, simogat és dúdol,

Mint a szépséges mór leány a „Legyetek jók, ha tudtok”-ból. A többi nem számít.     

 

Égre hasított fénylő Csík, Szent Mihály arkangyal kardjával,

Erre van a járat, amelyen keresztül színre lép az eszmélet és az akarat,

Akik az égbolti tolvajokat lebírják, lökdösik, taszítják,

Megtisztítják tőlük az eget, ahol a csillagok, mint patakmederben a kövek,

Várják, hogy rájuk ugorjunk a tejúton keresztül jövet.

 

Mint vízbe a sok fóka, mi úgy csúszunk a FLOW-ba,

Siklunk a napon, a lejtőt sercegve szántja hasunk,

Utunkból riadt pingvinek totyognak tova,

Akikkel együtt mind a mindenség részei vagyunk,

Ahogy eggyé válunk a jéghegyekkel, sivatagokkal, tengerekkel,

Párával és fellegekkel, természetes elemekkel. 

És a pillanat oszthatatlanná válik, mi mégis megosztanánk mindenkivel,

De ez csak annak jár, aki valóban figyel, hiszen a figyelem a belefeledkezés kulcsa!

Első hallásra ez lehet, hogy furcsa, de tapasztalatilag igazolható,

És ha már az ént is feloldja az élmény, akkor igazi a FLOW! 

flow-dual-ring-1-jpeg.jpg 

Komment: A vers alapja a pozitív pszichológia egyik alapműve, Csíkszentmihályi Mihály "Flow" című könyve, amely a fenti módon leírt áramlat-élményről szól, illetve arról, hogy a hétköznapi tevékenységekben hogyan lehet örömet találni bármiféle pótszer segítsége nélkül. Erről már lentebb is írtam a "Csúcsrajárás" kapcsán. Ez a vers pedig konkrétan magát az áramlat-élményt járja körül, annak feltételeit éppen úgy, mint leképezését. Ja, és ha valaki nem értené Laár András helyét a versben, csak számolja össze, hogy mennyi alkotást számlál ez az extrémen termékeny csávó, illetve mit csinál, amikor éppen nem Besenyő Pista bácsi!

A bejegyzés trackback címe:

https://apavilagit.blog.hu/api/trackback/id/tr293245217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása