Novemberbe pottyant poronty, mint a nylonból kibontott új, még tiszta porrongy várja, hogy rendeltetése szerint összekoszolja a Földön lakás. Az élet születésnapra kapott sok ezer darabos puzzle, kirakni könnyebb, ha Apa melletted ül, és közelebb tolja a darabokat, hogy hamarabb megtaláld azokat, amelyek együvé tartoznak, összekapaszkodnak, egységet alkotnak, pont mint egy család. Néha összeáll egy részlet, de nem mindig tudni, hogy lényeges-e, vagy csak egy előítélet utóélete, és kérdés, hogy a teljességre következtetni abból már lehet-e.

Terven kívüli tényadat rögzítés, vagy születésre felkészülő szülő. Apa világít, vagy időnként villan egy Fater-flash. Fiú egy falra vetülő, fénnyel festett képet les, ahol alvó gyermeket két kedves felnőtt reggel ébresztget. De a valóság csalódás, ahol a család kacska árnyéka csak a szeretetre éheztet. Kéz kezet mos, elmarad a szép kezdet, és a folytatásban a védekezésre kiképzett vegyes, szégyenszerű érzelmek mossák a viszonnyá mélyült sebet, hátha begyógyul egyszer, és csak az elfojtott idő őrzi meg a heget.  

H.D.Á.-nak

Komment: Egy barátomnak fia született, ami örömteli esemény, a túlnépesedés ellenére is, hiszen Magyarország népessége a világ trendjeivel ellentétben csak fogy. Az ifjú apával hetente találkozunk, a gyerek híre mégis csak születésének estéjén ért el hozzánk, a baráti körhöz. Addig arról sem tudtunk, hogy barátnője volna éppen, mert hogy nincs is, hiszen az újszülött nem egy párkapcsolatba született. A viszony inkább baráti jellegű, és azon lényeges változás a gyerek születése után sem történik, tehát jelenleg is külön élnek, és szó sincs összeköltözésről, családalkotásról. A barátom apai teendői ellátására láthatóan elszánt, akarja a gyerekkel tartani a kapcsolatot, fontosnak tartja ezt, bár nem tervezte az apaságot mostanában. Én pontosan tudom, hogy mekkora öröm, ha az ember apa lesz, legalábbis abból a szemszögből ismerem a helyzetet, ha ez tudatos döntések eredménye. Azt is tudom, hogy a gyermek állandó örömforrás egy családban, mert csodálatos dolog látni napról napra, ahogy fejlődik, növekszik. Én teljes, összetartó, szeretetteli családi környezetben nőttem fel, amiért hálás is vagyok, számomra is ez a követni való minta. Azt nem állítom, hogy nincs esélye a csonka családban, elvált vagy éppen soha együtt nem élő szülők gyerekének az egészséges és boldog életre, de úgy vélem hátrányból indul. Azt gondolom, hogy az egészséges lélek,  és világszemlélet kialakulásához, és a személyiségfejlődéshez szükséges mindkét szülő azonos súlyú és elégséges jelenléte, ami nehéz feladat egy olyan helyzetben, amikor a szülők szerepeiket és feladataikat nem egységben képzelik el, hanem térfelek elosztásával, kényszerűen szabályozott keretek között. Az is fontos, hogy a gyerek érezze a szülei egymás iránti szeretetét ahhoz, hogy a saját létezését is értékként foghassa fel. Mindezek ellenére kívánom a kis újszülöttnek a boldog életet, és barátomnak a helytállást az apaságban!